Pethő Csaba beszámolója:
2016. október 22-én szombaton nem sokkal 9 óra előtt a református templom udvarán gyülekezett kicsi, de igen lelkes csaptunk. Ősziesen párás, ködös időben indultunk autóinkkal, de Kocs és Nagyigmánd között már kezdett fölszállni a pára, és a Bakonyba pedig már verőfényes napsütésben érkeztünk. Egy útszéli parkolóban hagytuk az autókat és az ideális kiránduló időben jólesően gyalogoltunk a 3,5 km-re lévő Hubertlaki tóhoz. Ezt a tavat "bakonyi Gyilkos-tó" -ként is emlegetik, mert az erdélyi Gyilkos-tóhoz hasonlóan egy völgyben gyűlt össze egy pataknak a vize, amelyből facsonkok meredeznek. A ragyogó napsütésben gyönyörű őszi színekben pompáztak a fák és meseszépen tükröződtek a vízfelszínen. Volt fotó téma bőven, de nem csak a fényképezőgéppel érkezőket bűvölte el a táj szépsége. Mindenki el volt ragadtatva a látványtól. A legbátrabb kalandorok meg is kerülték a tavat! Hegyre föl, völgybe le, úttalan utakon, csalán mezőn átgázolva, patakon keresztben fekvő fatörzsön átkelve sikerült a próbatétel. Ezek után már kellőképpen megéhezve bandukoltunk vissza a parkolóhoz, ahol egy piknikező helyet találtunk. Tüzet is raktunk és mindenki megsütögette a maga kis elemózsiáját. 7-8 km gyaloglás és a piknik után már csak annyi dolgunk maradt, hogy a ragyogó napsütésben haza kocsikázzunk.
A nap végén alighanem mindegyikünk hálát adott a Teremtőnknek, hogy ilyen gyönyörű kiránduló idővel ajándékozott meg bennünket.