Dr. Szabó Előd lelkészünk megtisztelő felkérését követően a nagybörzsönyi Gyülekezeti Táborban készült fotóimat kezdtem böngészni... Hogy is volt...?
Első táborozóként izgalommal nyúlok a szavakhoz, gondolatokhoz, emlékekhez, ugyanakkor hálás szívvel és szeretettel „simítok meg” a fotókon minden történetet, mosolyt, tájat, ölelést... az Úr kegyelmes áldását. Áldás legyen azokon a házicsoportos barátaimon is, akik mindig lelkesen hívogattak erre a gyülekezet életében már hagyományosnak mondható közösségi programra.
Ismerős arcok és sok-sok őszinte, feltétel nélküli mosoly fogadott, a Testvérek örömmel üdvözölték egymást, láthatóan, érezhetően várták már ezt a találkozást egymással és az Isten szeretetével.
Ahogy minket, „első táborozókat” fogadott ez a szeretetteljes közösség egy pillanat alatt rávilágított János Apostol gondolatainak igazságára: „A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet…” (I. levél, 4. fejezet, 18. vers)
Már az első délután, a játékos ismerkedés során – amikor például meghatározott ujjunkkal kellett megérintenünk valakit, és egy kérdésre választ adni – úgy éreztem, hogy a közösség nyitottsága és érdeklődése egészen közel hoz bennünket egymáshoz. A kiscsoportos beszélgetések szintén szíveket nyitogató, bátorító alkalmak voltak. A kezdeti ismerkedésből a napok végére egy őszinte, szeretetteljes közösség formálódott. Viccesen úgy fogalmaznék: a kutyasétáltatás hétköznapi témájától eljutottunk a saját kerítéseink, határaink komoly és mély kérdéséig.
A „Határaink” témája számomra különösen időszerű volt. A mindennapokban megélt nehézségek, a fáradtság és belső vívódások közepette ezek a napok új erőt adtak. Úgy éreztem, mintha Isten pontosan a megfelelő pillanatban nyitotta volna ki előttem ezt az ajtót. Az itt kapott gondolatok, találkozások és élmények mind arról szóltak, hogy az Úr szeretete valóban kiűzi a félelmet, és megtanít egészségesen élni határaink között.
A délelőtti előadások és az azokat követő kiscsoportos beszélgetések mély gondolati és lelki keretet adtak a tábor napjainak. A Lelkészek és Testvérek által felolvasott igék, imádságok, a Dicsőítő zenekar dalai, a reggeli imaközösségek, az imaséta... és még sorolhatnám, meghatározó élmények maradnak, amiért hálás a szívem. Emlékezetes marad az első hajnal is, amelyet csendben, egy baráti kézfogásban osztottam meg. Többször is énekelhettem a Dicsőítő zenekarral – ez külön öröm és ajándék volt számomra. A hajózás, a túrák, a természet közelsége, a madarak hangja, a táj szépsége mind-mind erősítették bennem azt az érzést, hogy Isten ajándékaiban járunk ezekben a napokban és így vált a tábor témája fokozatosan belső felismerésekké.
Számomra kiemelkedő élmény volt a Dicsőítő zenekar szolgálata. Ezek a közös dalok mélyen a szívembe íródtak. A négy nap legmegindítóbb eseménye pedig a vasárnapi úrvacsorás Istentisztelet volt: kegyelmes, felemelő és maradandó élmény.
Mit hoztam haza ebből a négy napból? Egyszerűen „megnyílt a szívem”. Megnyílt a közösség felé, amely feltétel nélkül fogadott be. Megnyílt a barátságok felé, amelyek itt szövődtek vagy erősödtek meg. Megnyílt a szolgálat felé, amelyre Isten hív és legfőképpen: megnyílt a szívem az Úr szeretetének végtelen ereje előtt.
Hálával gondolok vissza minden egyes mosolyra, szóra, énekre és kézfogásra. Köszönöm a gyülekezetnek, hogy első alkalommal is úgy érezhettem: itthon vagyok.
Szeretettel, Virág Katalin

Dobogós helyen végeztek a Tatai Református Gimnázium diákjai a World Robot Olympiad (WRO) európai döntőjében, amelyen 37 országból több mint 160 csapat vett részt. A 11. évfolyamos tanulók a legtöbb csapatot vonzó Robomission kategóriában indultak az általuk megtervezett és felépített robottal, a kétnapos versenyről pedig bronzéremmel tértek haza.
A World Robot Olympiad a világ egyik legnagyobb és legjelentősebb robotépítési és -programozási versenye, amelynek célja, hogy közelebb hozza az általános és középiskolásokhoz a természettudományos tárgyakat, valamint felkeltse érdeklődésüket a mérnöki, informatikai pálya iránt. A versenyen 8-19 éves diákokból álló 2-3 fős csapatok indulhatnak különböző korosztályokban és kategóriákban – a szeptember 2. és 5. között Ljubljanában megrendezett Open European Championshipen Magyarországot összesen 14 csapat képviselte.
A Tatai Református Gimnázium Zsiguli nevű csapata – a 11. évfolyamos Ódor Artúr, Bujdos Péter és Somogyi Bercel – a legtöbb versenyzőt vonzó Robomission kategóriában indult, és 26 csapatot utasított maga mögé. A középiskolások mezőnyében az aranyérmet a malajziai, az ezüstöt a boszniai csapat szerezte meg, a bronzérmet pedig a tatai diákok hozták haza.
„A versenyre hónapokon át készült a csapat, hiszen a robotot úgy kellett megtervezni és megépíteni, hogy minél pontosabban tudja megoldani a különböző feladatokat. A robot azonban önmagában csak egy eszköz, így nagyon nagy szerepe volt a diákok programozói tudásának is” – mondja Kiss István, a csapat felkészítő tanára, hozzátéve: a gimnázium diákjai a győri nemzeti döntőn megszerzett ezüstéremnek köszönhetően jutottak ki a világversenyre, ahol nem csupán európai, hanem számos afrikai és ázsiai ország csapatával is összemérhették erejüket.
A World Robot Olympiadon évről évre a Robomission kategória a legnépszerűbb, azon ugyanis egyszerűbben beszerezhető alkatrészekből összeállított robotokkal is lehet indulni. A legnagyobb kihívást azonban az jelenti, hogy a csapatok által megépített robotoknak nem csupán egy előre meghatározott feladatot kell megoldaniuk, hanem egy olyat kihívást is, amelyet a diákok csak a verseny helyszínén ismernek meg.
Kínában is bizonyítottak a tatai diákok
A Tatai Református Gimnázium hat tanulója idén augusztusban egy másik nemzetközi innovációs eseményen is részt vett: a Pekingben megrendezett Youth Robotics Innovation elnevezésű, meghívásos programon boszniai, svájci, amerikai, kanadai, kínai, török és romániai diákokkal mérhették össze tudásukat.
„Mindkét csapatunk első helyezéssel tért haza Kínából. Az egyik csapatunkat Team Spirit Star díjjal ismerték el a szervezők, a másik csapatunk pedig megnyerte a drónversenyt, így ők is aranyérmet kaptak” – mondja Kovács Ildikó, a Tatai Református Gimnázium fizika, kémia és digitális kultúra szakos pedagógusa, a diákok felkészítő tanára.
Szakkörön és az órákon is robotokkal dolgozhatnak
A Tatai Református Gimnázium tíz éve indította el népszerű robotépítő és -programozó szakkörét. Az évek során pályázati forrásból és – többek között – az Edutus Egyetem támogatásával tíz robotot, micro:biteket, több pályát és robotasztalt is meg tudott vásárolni az intézmény. Az eszközökkel a diákok mind a szakkörön, mind a digitális kultúra és fizikaórákon dolgozhatnak.
„A tanulóink rendszeresen részt vesznek két rangos versenyen, a World Robot Olympiad, valamint a First Lego League magyarországi fordulóin, az idei eredmény azonban minden korábbit felülmúlt. A robotikával nem csak a szakkörre járó diákjaink ismerkedhetnek meg: a robotok a hatosztályos képzésünk 8. évfolyamán, a digitális kultúra órákon is hangsúlyos szerepet kapnak” – magyarázza Koros Gábor, a Tatai Református Gimnázium igazgatóhelyettese, hozzátéve: nemcsak a programozói tudást tartják fontosnak, hanem azt is, hogy a diákok minél jobban megismerjék az informatikai eszközök alkalmazási lehetőségeit, ezért ilyen témájú szakkör is működik az intézményben.
Az egyházközség bankszámlaszámai:
Tatai Református Egyházközség
