Teológus koromban a Déli pályaudvar felé haladva volt egy felirat a falon: "én mindennek ellene tudok állni, kivéve a kísértésnek". Van olyan kísértés, amiben meg lehet állni? Van olyan, hogy a kísértő ereje gyengébb, mint a mienk? És mit szól mindehhez Isten? A kísértésről beszélgettünk. A beszélgetés elérhető itt.

A mostanra javasolt zene meghallgatható itt.

Kedves Testvéreim!

Elérkezett a nyolcadik levélírás napja. Nehéz belegondolni is, hogy ez azt jelenti, már több mint 7 hete a karantén időszakát éljük. Bár a vidéki területekre a kormány döntése értelmében más szabályok az irányadók, de továbbra is oda kell figyelnünk az idősekre, a betegekre, a távolságtartásra, a fertőtlenítésre, az orr és a száj eltakarására. Mindezek természetesen azt is jelentik, hogy a közösségi események, így többek között az egyébként engedélyezett egyházi szertartások megtartása is, óriási szervezési nehézségeket jelent.

„Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.” (Timóteushoz írt második levél 1. rész 7. vers)

Többekben élhetett az a reménység, hogy a kormány rendelkezése nyomán enyhülhetnek az istentiszteletekkel, bibliaórákkal kapcsolatos korábbi rendelkezések és ismét találkozhatunk személyesen a templomban, kistemplomban, gyülekezeti termeinkben. Egyházközségünk Elnöksége, csatlakozva a Zsinat Elnökségi Tanács javaslatához, fenntartja március 17-én közzétett nyilatkozatát istentiszteleteink, közösségi alkalmaink, igazgatási testületeink üléseinek szüneteltetésével kapcsolatban.