Az idei évben is sor került hittanosaink táborozására, ezúttal a Dunapatajon lévő Szelidi-tónál június 24. és 29. között. Negyvenhárom kisgyerek és hat felnőtt szállt fel a buszra, hogy megkezdhessük sokat ígérő hetünket.

Hittantáborainknak rendszerint két fontos célja van. Az egyik, hogy a ránk bízott gyerekek a hét során még közelebb kerülhessenek Istenhez, még jobban megismerhessék Őt. A másik fontos célunk, hogy a résztvevők egymáshoz is közel kerüljenek, közösséggé formálódjanak és megtanulják, megértsék, mennyire fontos tartozni valahova.

Idén Gedeon életét ismertük meg a délelőtti bibliai foglalkozásokon. Egy-egy aranymondást kapcsoltunk minden történethez, hogy a gyerekek ezt megtanulva magukkal vihessék és épüljenek általa. A közös éneklést, történet tanulást csoportos foglalkozás követte, ahol a gyerekek korosztályuknak megfelelően dolgozták fel Gedeon életének egyes részeit. Ezeken az együttléteken volt játszás és kézműveskedés, a nagyobbakkal egészen mélyen szántó beszélgetések.

Az ebédet követően délutánonként – Gedeon harcaihoz kapcsolva – a lovagi élettel és erényekkel ismerkedtek meg a gyerekek. Már rögtön az első nap 5, korábban is létező lovagrendbe kerültek és a hét folyamán a délutáni foglalkozások nagy része ezeknek a rendeknek megfelelően zajlott. A lovagok és várkisasszonyok hallhattak vetített, képes előadást a korról, készítettek lovagi öltözetet, kezüket használva különböző kézműves technikákkal ismerkedtek meg és ennek köszönhetően szebbnél szebb alkotások születtek. A testünket is megmozgattuk, mert nem telt el nap foci meccs, ping-pongozás, kidobózás nélkül. A hetet különböző nehézségű feladatokkal tarkított lovagi tornával zártuk, ahol a lovagrendek egymással küzdöttek meg. Hogy még teljesebb legyen a táborunk, a hely adta lehetőségekkel is éltünk. Így egyik nap lovaskocsin jártuk be a környéket, egy másik nap pedig hagyományos módon süthettek a gyerekek kenyeret és kenyér lepényt, amit maguk dagasztottak, gyúrtak.

Sajnos, az idő nem kedvezett a fürdésnek, bármennyire is várták a gyerekek. Eső, hideg, szél kísérte majdnem minden napunkat. Az időjárás azonban nem befolyásolta a tábor lelkületét, hangulatát. Jó volt megélni, hogyan áldja meg Isten a munkánkat a nehezített körülmények között is. Megtapasztaltuk, hogy miként nyitja meg a gyerekek szívét, lelkét a történetek üzeneteinek meghallására. Hála és dicsőség ezért Istennek! Bízunk benne, hogy jövőre ismét együtt lehetünk a gyerekekkel. Addig is az idei tábor vezérigéje kísérje mindannyiunk életét:

„Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt, amerre csak jársz."
(Józs. 1,9)