Minden évben gyülekezetünk ifjúsági csoportjával olyan helyeken táborozunk, ahol nem csupán magunkra figyelünk, hanem adni is szeretnénk valamit, szolgálni abban a gyülekezetben. Ezzel a szemlélettel keressük a helyszíneket. Így jutottunk el idén a Győrszemerei Református Gyülekezetbe, ahol 5 napot töltöttünk 18 fiatallal. A táborunk témája a megtérés volt. A csoportbeszélgetésekben, esti evangélizációk során igyekeztünk megérteni, mit is jelent ez, hogyan megy végbe, mi a következménye. A csoportfoglalkozások során sok játék, beszélgetés, lezárásként pedig imaközösség volt. A lelki töltekezést segítette az utolsó esti imaséta, ami mindig nagy hatással van a résztvevőkre. Reggelente a tábor résztvevői közül kerültek ki az áhítat tartók. Maguk döntötték el, hogy miről osztják meg velünk a gondolataikat. Nagyon jó volt hallgatni őket és épülni szolgálataikból.

A lelki töltekezést mellett szolgálni is tudtunk. Vasárnap részt vettünk az istentiszteleten és igeolvasással, imádsággal, énekléssel szolgáltak a fiatalok. Délután a hittanosok részére szerveztünk egy bibliai történetet feldolgozó játékos délutánt. Itt is kivették a feladatból a részüket az ifi tábor résztvevői. A történet előadását, az azt követő vetélkedőt nem csak kitalálták, hanem maguk is aktív szereplői voltak.

A hét első napjaiban délelőttönként fizikai munkával szolgáltunk. Takarítottunk temetőt és templomot, gazoltunk a templom körül és néhány nagyon talpra esett fiú egy faház felállításában is oroszlán részt vállalt. Egyik táborozónk pedig a lelkésznővel közösen cigány gyerekek matematika tantárgyból való felzárkóztatásában is segített.

Ezek mellett természetesen elmaradhatatlan a mindennapos focizás, beszélgetés, közös társasozás és mivel javában zajlik a futball világbajnokság, a közös meccsnézést is kipróbáltuk.

Nagyon nehéz visszaadni a száraz tények mellett, hogy mennyi szeretet, elfogadás, egymásra figyelés volt ez alatt az öt nap alatt. Nehéz körül írni azt a lelkületet, amit megtapasztaltunk a fiatalok között. Az egyik táborozónk fogalmazta meg a lényeget: Itt mindenki szereti a másikat. Minden pillanatban világos volt számunkra, hogy ez nem az emberi törekvés eredménye, itt Isten van jelen közöttünk, aki közösséget formált belőlünk, aki megáldotta az alkalmainkat és szeretetével vett körül minket, amit már csak szét kellett osztanunk egymásnak. Hála mindezekért Őneki!